A lét perújrafelvétele

1927-ben jelent meg Martin Heidegger Lét és idő címû műve, amely azzal vádolta meg a korábbi filozófiai rendszereket, köztük Aquinói Szent Tamás filozófiáját is, hogy elfeledkeztek a létről, nem adtak ontológiát. Cselényi István Gábor keresztény teológus ezt a létről szóló pert idézi fel úttörő jelentőségű munkájában. A heideggeri vádak óta a múlt században sorban jelentkeztek a különféle lételméletek, de elindult Szent Tamás bölcseleti újraértékelése is. Olyan katolikus iskolák születtek, mint a neotomizmus és a transzcendentalizmus. "Kiderült, hogy Aquinóinál nem a létező, hanem a lét áll középpontban, és csodálatos ontológia építhető ki tanításából" Objektum és szubjektum nem kibékíthetetlen ellentétei egymásnak, hanem a közös lét pólusai, ezen alapszik korunk neotomista filozófiája. A szerző bebizonyítja, hogy az igazi tamási tanítás elválaszthatatlan korunk lét-problematikával való szembesülésétől. A lételméletek skáláján a két legszélőségesebb elgondolást (egzisztencializmus, materializmus) szerinte Szent Tamás realizmusa kapcsolja össze, mert a valóságos anyagi világ mellett tekintetbe veszi a szubjektív létet is.