In this paper, I discuss the question of partiality and impartiality in the application of triage. Triage is a process in medical research which recommends that patients should be sorted for treatment according to the degree or severity of their injury. In employing the triage protocol, however, the question of partiality arises because socially vulnerable groups will be neglected since there is the likelihood that the social determinants of a patient's health may diminish her chance of survival. As a process (...) that is based on the severity of a patient's injury, triage will be unfair, and hence negatively partial, to socially vulnerable people. Thus, I aim in this paper to show that the triage protocol fails as an impartial evaluative process because its only aim is to maximize survivability. I contend that: (i) triage would lead to the neglect of the social condition of patients or victims, and (ii) it will only serve the utilitarian purpose of maximization of outcomes which may not be justified in some cases. (shrink)

It is common knowledge among people of Igbo descent that indigenous Igbo proverbs play vital roles in speech, communication and exchange of knowledge and ideas among them. However, what may be uncommon knowledge is the fact that philosophy is the basic ingredient that savours Igbo proverbs with the taste for fertilizing ideas across cultural divides. With philosophy inherent in them, indigenous Igbo proverbs readily present itself as a cross-cultural media for educating people of African and non-African descents on the events, (...) achievements, myths and realities of especially the people of Igbo descent. This paper examines the philosophy of some indigenous Igbo proverbs. The paper concludes that indigenous Igbo proverbs, rich in philosophy, is the surest way of educating people of other descents about the realities of the Igbo people. They are better ways of countering fallacies and rumors emanating from foreign historians and foreign media about Igbo land in particular and Africa in general. Hence, they are veritable cross-cultural media with inexhaustible resources which need to be further explored. (shrink)

Két, közelmúltban megrendezett filozófiai konferencia előadásaiból válogat a tanulmánykötet. A 2015-ben a kaposvári egyetemen és 2016-ban a Filozófiai Intézetben megtartott tanácskozások témája az érzelmek és a jelentés volt. Az érzelmek mibenléte, az ésszel és értelemmel való kapcsolata már a kezdetek óta foglalkoztatta a filozófusokat, érthető hát, hogy a kötet élén két filozófiatörténeti esettanulmány áll, az első az ókori sztoikusoknál vizsgálja az érzelmek és a cselekvés viszonyát, a másik a bűnös érzelmek problémáját mutatja be a skolasztika korában. A folytatásban már a (...) kortárs filozófiai viták egy-egy témája kerül elő: az éntapasztalat fenomenológiai leírása és az érzelmek lehetséges szerepe a racionális vitákban. Az érzelmekről szóló blokkot záró két kognitív pszichológiai tanulmány az empirikus tudományok felől közelíti meg a problémakört. A kiadvány második felében található négy tanulmányt a huszadik századi filozófia egyik kulcsfogalma, a jelentés köti össze, amelynek kapcsán nyelv- és elmefilozófiai problémák kerülnek tárgyalásra: intencionalitás és fenomenalitás viszonya, a szemantikai szkepticizmus, a vélekedések filozófiai leírása. A kortárs filozófiai diskurzusokba betekintést nyújtó, a szerkesztők rövid előszavával bevezetett kiadvány a szakkönyvtárak anyaga. "www.kello.hu © minden jog fenntartva". (shrink)