Abstract
This paper is a background study. It gives an overview of the institutions, decisive trends and major achievements of Hungarian philosophy at the beginning of the 20th century. Thus light is shed on the philosophical scenery which forms the background to the Lukács Circle. The paper discusses the relation of the Lukács Circle at the turn of the century to “official” Hungarian philosophy. First, the introduction portrays the various phases of the evolution of Hungarian institutions of philosophy. Then it sketches the institutional scene at the turn of the century. Thirdly, it attempts to determine the relation of the Lukács Circle to the official academic philosophy, and also sketches some of its aspects after 1919–1920.
This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Similar content being viewed by others
References
Bendl, J. (1994). Lukács György élete a századfordulótól 1918-ig [Georg Lukács’ life from the turn of the century to 1918]. Budapest: Scientia Humana.
Congdon, L. (1983). The young Lukács. Chapel Hill: University of North Carolina Press.
Congdon, L. (1991). Exile and social thought: Hungarian intellectuals in Germany and Austria, 1919–1933. Princeton: Princeton University Press.
Fekete, É., & Karádi, É. (1981). Bevezető [Introduction]. In Lukács György Levelezése, 1902–1917. [Correspondence, 1902–1917] (pp. 9–35). Budapest: Magvető Kiadó.
Gábor, É. (1986). Alexander Bernát. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gluck, M. (1985). Georg Lukács and his generation, 1900–1918. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Hanak, T. (1990). Geschichte der Philosophie in Ungarn: Ein Grundriss. München: Dr. Rudolf Trofenik Verlag.
Hell, J., Lendvai, F. L., & Perecz, L. (2000). Magyar filozófia a XX. században: Első rész [Hungarian philosophy in the twentieth century]. Budapest: Áron Kiadó.
Kadarkay, A. (1991). Georg Lukács: Life, though, and politics. Oxford: Basil Blackwell.
Karádi, É. (1980). A Vasárnapi Kör világnézete [The ideology of the Sunday Circle]. In É. Karádi & E. Vezér (Eds.), A Vasárnapi Kör: Dokumentumok [Sunday Circle: Documents] (pp. 24–41). Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Karádi, É. (1985). Lukács, Fülep és a magyar szellemtudományi iskola [Lukács, Fülep and the Hungarian school of philological sciences], Magyar Filozófiai Szemle, 1–2, 1–55.
Karádi, É., & Vezér, E. (Eds.) (1980). A Vasárnapi Kör: Dokumentumok [The Sunday Circle: Dokuments]. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Kettler, D. (1967). Marxismus und Kultur: Mannheim und Lukács in den ungarischen Revolutionen 1918/19. Neuwied/Berlin: Luchterhand.
Kornis, G. (1944). Magyar filozófusok [Hungarian philosophers]. Budapest: Franklin-Társulat.
Kovács, G. (2004). Hajnal István pozíciója a pozitivizmus és a szellemtörténet vitájában [István Hajnal’s position in the debate on positivism, history of ideas]. In V. Békés (Ed.), A kreativitás mintázatai: Magyar tudósok, magyar intézmények a modernitás kihívásában [The tissues of creativity: Hungarian scientists, Hungarian institutions challenged by modernity] (pp. 230–257). Budapest: Áron Kiadó.
Lackó, M. (1981). A társadalomtudományok szerepe a magyar szellemi életben a két világháború között: Vázlat [Social sciences in Hungarian intellectual life between the two world wars]. In M. Lackó (Ed.), Szerep és mű: Kultúrtörténeti tanulmányok [Role and work: Studies in cultural history] (pp. 298–342). Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Lackó, M. (1988). Szekfű-problémák [Szekfű Problems]. In M. Lackó (Ed.), Korszellem és tudomány, 1910–1945 [The spirit of the century and science] (pp. 12–111). Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Lukács, Gy. (1981). Levelezése, 1902–1917 [Correspondance, 1902–1917]. Budapest: Magvető Kiadó.
Márkus, Gy. (1977). Life and the soul: The young Lukács and the problem of culture. In Á. Heller (Ed.), Lukács revalued (pp. 1–26). Oxford: Basil Blackwell.
Mészáros, A. (2000). A filozófia Magyarországon: A kezdetektől a 19. század végéig [Philosophy in Hungary: From the beginnings to the end of the 19th century]. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Nyíri, K. (1994). Hajnal István időszerűsége [István Hajnal’s actuality]. In A hagyomány filozófiája [Philosophy of tradition] (pp. 132–143). Budapest: T-Twins Kiadó–Lukács Archívum.
Pach, Zs. P. (Ed.) (1975). A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. 1825–1975 [One and a half century of the Hungarian acadamy of sciences]. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Perecz, L. (1998). Hungary, philosophy in. In E. Craig (Ed.), Routledge encyclopedia of philosophy (Vol. 4, pp. 567–573). London: Routledge.
Perecz, L. (2001). Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között [Philosophical trends and debates between the two world wars]. In M. Lackó (Ed.), Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből [Philosophy and culture: Writings on modern Hungarian cultural history] (pp. 9–42). Budapest: MTA Történettudományi Intézet.
Perecz, L. (2004). A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása [The establishment of the institutions of Hungarian philosophy]. In B. Mester & L. Perecz (Eds.), Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás [Approaches to the history of Hungarian philosophy: Hungary and modernity] (pp. 40–74). Budapest: Áron Kiadó.
Somos, R. (1999). Pauler Ákos élete és filozófiája [Ákos Pauler’s life and philosophy]. Budapest: Paulus Hungarus–Kairosz.
Somos, R. (2004). Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után [Political pathfinding of Hungarian philosophers before and after Trianon]. Budapest: Kairosz Kiadó.
Ungvári Zrínyi, I. (2002). Öntételezés és értéktudat: Böhm Károly filozófiája [Self-assessment and value consciousness: The philosophy of Karl Böhm]. Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia.
Vezér, E. (1980). A Vasárnapi Kör története [The history of the Sunday Circle]. In É. Karádi & E. Vezér (Eds.), A Vasárnapi Kör: Dokumentumok [Sunday Circle: Documents] (pp. 7–23). Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Author information
Authors and Affiliations
Corresponding author
Rights and permissions
About this article
Cite this article
Perecz, L. The background scenery: “Official” Hungarian philosophy and the Lukács Circle at the turn of the century. Stud East Eur Thought 60, 31–43 (2008). https://doi.org/10.1007/s11212-008-9050-2
Published:
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1007/s11212-008-9050-2